Neked mi jut eszedbe arról, hogy művészet? Nekem régebben csupa olyasmi ugrott be erre a szóra, ami talapzaton áll, keretben lóg, esetleg színpad kell hozzá. Meg persze mondtam volna a filmeket és a könyveket is. Na meg ugye ott az építészet, ha már egyszer azzal foglalkozom. Most viszont, amikor megkértek, hogy művészetről írjak, egyből a kert ugrott be. A tájkertek, a természeti kertek.

Pedig a tájépítészet elsőre egyáltalán nem tűnik művészetnek. Virágot ültetni, fűmagot vetni, padokat kirakni bárki tud. Szóval mindenki kertész, akinek kertje van? Na persze. Ennyi erővel mindenki fotóművész, akinek telefonja van. Látszólag a fényképezés sem művészet.

Ami a fotón látható, az a laikus számára „csak úgy lett”. Ám a fotós pontosan tudja, micsoda munka van egy olyan kép mögött, amelyik igazán hitelesen tudja bemutatni a valóságot. „Ami csak úgy lett”. Hasonló a helyzet a tájkertekkel is.

Ha egy kastély környékén járunk – mostanában ennél szebb programot el sem lehet képzelni –, ahol helyreállították az eredeti angolkertet, önkéntelenül arra gondolunk,

hű, milyen klassz helyet választottak ennek az épületnek.

Van itt tó, ami innen is, onnan is előbukkan, meg hatalmas öreg fák, amik pompásan kiemelkednek a többi közül. Van egy csomó természetes kilátópont, ahonnan pont rálátni a kastélyra, és ahogy közeledünk hozzá, újabb részletei bukkannak elő az erdőből. Nos, ez a tökéletes természet valójában egyáltalán nem természetes.

Ez itt például a dégi kastély kertje, ami érintetlen természetnek tűnik. Pedig, ha annak idején a Festeticsek nem alakítanak itt ki tórendszert, és szépen gondozott kertet - na meg, ha Szabó Gábor vezetésével nem rekonstruálják azt több mint egy évszázaddal később - akkor itt csak mocsarat látnánk.

Glázer Attila / Tér-Team

A kastélyt nem a már meglevő szép - hogy ne mondjam festői - környezetbe építették, hanem azt fáradságos munkával alakították ki körülötte. Egy tájkerti park megtervezése és elkészítése ugyanis hatalmas munka volt. A kert minden pontja ki volt találva, minden irányban meg volt tervezve, hogy onnan mi látszik, és mennyire. Ráadásul úgy, hogy az egy percig se tűnjön mesterkéltnek, de még csak megtervezettnek se.

Nézzük egy példát rá mondjuk Dobáról. Normál esetben sűrű növényzet venné körbe a kastélyt, mint a Csipkerózsikában. A tisztás "természetesen" mesterséges. Ki van találva, hogy ebből az irányból épp kibukkanjon az épület, hogy balra ritkás erdő legyen, középen nagy fával. Na és persze, hogy mindez tükröződjék a - szintén tervezett - tó vizében. A képet a rekonstrukciót tervező Alföldy Gábor készítette: 

Alföldy Gábor

Hogy milyen lenne a környezete amúgy, azt jól mutatja a kastélykert másik tavának rekonstrukciója. Igen, a két kép ugyanonnan készült, a helyreállítás előtt és után. Ha nem hiszitek, nézzétek meg a kép két szélén álló fák koronáit, azok alapján be lehet lőni a helyszínt:

Alföldy Gábor és Horváth Tamás

Persze kastélykertekbe járni kicsit olyan, mintha múzeumokba járnánk. Szépek, szépek, de más művészetet sem csak a kiállítótermekben találunk, hanem jó esetben a mindennapjaink részei. Nincs ez másként a tájépítészettel sem. Nagyvárosokban élünk, de ha nyitott szemmel járunk, akkor észrevesszük azokat a természetes tájépítészeti elemeket, amelyeket gondos kezek terveztek és építettek nekünk.

Itt van például ez a kőlépcső, egy budapesti kertben, amit látszólag épp most hódítanak vissza a természet vadvirágai. Hát nem. Ez a munka speciel a Pagony tervezőit dicséri, akik pontosan megtervezték és megvalósították, hogy nézzen ki.

Pagonyiroda.hu / Csoszó Gabriella

Nem azt mondom, kellenek a modern parkok. Mert vannak helyek, ahol túl sok az ember, vagy épp olyan rosszak az adottságok, hogy csak pár növény megtelepítésére van lehetőség. Ott a tájépítész leleményességén és lobbierején múlik, mit tud kihozni a lehetetlennek tűnő feladatból. De azért olyan jó látni, hogy vannak a természetet imitáló kertek és parkrészletek a településeken is. Mint például Tihanyban, ahol városias környezetben idézték meg a természetet, szintén Vincze Attiláék:

Pagonyiroda.hu / Csoszó Gabriella

Sőt olyanok is, amelyek nem csak imitálják, de be is varázsolják a természetet a nagyvárosban. Számomra ez igazi művészet. Itt a tavasz! Figyelj, és vedd észre te is!